Fekete évként íródhat be a hazai mobilszolgáltatók történelmébe a 2009-es esztendő: a három operátor eddig soha nem látott előfizetésszám-vesztést volt kénytelen elkönyvelni idén. A cégek piaci pozíciói ettől függetlenül nem változtak számottevően, azaz mindenki nagyjából egyenlő arányban bukott.
Szeptemberben tovább folytatódott a magyar mobilpiac kisebb megszakításokkal január óta tartó zsugorodása. 2009 első háromnegyed évében a három szolgáltatónál élő mobilszolgáltatói szerződések száma 558 ezerrel, az utolsó három hónapban forgalmat generáló ügyfelek száma pedig 9 hónap alatt 342 ezerrel csökkent - derül ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szeptemberi gyorsjelentéséből.

Az előző hónap végén a három hazai szolgáltató 11 millió 783 ezer előfizetést tartott nyilván, ez 54 ezres csökkenés az augusztusi számokhoz képest és mindössze 11 ezres növekedés az előző évhez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy száz főre szeptember végén 117,6 mobilelőfizetés jutott Magyarországon (eddig tavaly decemberben állt a legmagasabb értéken ez a mutató, akkor 121,8 előfizetésen osztozott száz magyar).

Az elmúlt egy évben lassult a hazai mobiltelefon-penetráció növekedése. A mobilozók túlnyomó többsége kisebb-nagyobb mértékben kontrollálja a használatot.

A BellResearch kutatásai szerint a közel 3,9 millió hazai háztartás 78 százaléka, kicsivel több mint 3 millió otthon rendelkezik legalább egy - kártyás vagy post paid - mobiltelefon-előfizetéssel. Ez az arány az egy évvel korábban mért 76 százalékos penetrációs értékhez képest csekély mértékű növekedést jelent, ami a piac telítődését jelzi. A tendenciát az is alátámasztja, hogy az utóbbi egy évben az egyéni mobiltelefon-ellátottsági szint sem változott számottevően: a BellResearch elemzői a teljes hazai lakosság körében 2005-ben 63, idén 64 százalékos penetrációt mértek.

Az eredményekből kirajzolódik, hogy a költségérzékenység jelentős mértékben alakítja a használati szokásokat. A legalább 15 éves megkérdezettek több mint kétötöde nagyon odafigyel a használatra [azaz csak nagyon indokolt esetben veszi igénybe a mobilt], és körülbelül ugyanennyien érvényesítenek közepes mértékű kontrollt, míg csupán 14 százalékra tehető azok aránya, akik csak kevéssé vagy egyáltalán nem figyelnek arra, hogy mennyit, mikor és milyen irányban telefonálnak - egy évvel korábban az utóbbi kör a megkérdezettek 18 százalékát tette ki.

A mobiltelefon-használat kontrollja a lakosság háromötödénél a lehető legrövidebbre fogott beszélgetésekben, mintegy kétötödüknél a hívásirányok figyelembevételében, egyharmaduknál pedig a hívások időpontjának megválasztásában, azaz a csúcsidő kerülésében nyilvánul meg. A válaszadók egynegyede hívás helyett sokszor csak sms-t küld, vagy visszahívatja magát - ez elsősorban a fiatal, 15-24 éves korosztályban elterjedt, hiszen körükben minden második megkérdezettre jellemző ez az attitűd.

Az adatfelvételt megelőző három hónapban - azaz nagyjából a második negyedévben - a legalább 15 éves, mobiltelefonnal rendelkező lakosok közül minden tizedik igénybe vett sms elküldésével vagy fogadásával elérhető szolgáltatást. Az átlagnál magasabb arányban jellemző ez a 15-34 évesekre, a férfiakra, valamint a különböző adatkommunikációs lehető-ségekkel [wap, GPRS, mms] ellátott készülékkel rendel-kezőkre.

A legnépszerűbb tartalmaknak a letölthető operátorlogók, képüzenetek, csengőhangok és zene számítottak, és hason-lóan jelentős a különböző banki információs szolgáltatások [például egyenlegértesítés], illetve a hírek és időjárási információk igénybevétele is: ezeket a szolgál-tatásokat a megkérdezettek hozzávetőlegesen egy-egy harmada [31-37 százaléka] vette igénybe a vizsgált időszakban. E közkedvelt tartalmak esetében a leggyakoribb fizetési mód a normál üzenetdíjak mobilszámlán történő kiegyenlítése.

Az operátorlogóknál, illetve a csengőhangoknál azonban jellemző az emelt díjas smssel történő fizetés is, a banki információs szolgáltatásokat pedig nagy arányban magának a banknak fizetik ki az ügyfelek. A megkérdezettek tervei alapján a jövőben a már említett szolgáltatások mellett a parkolási díj és az autópályadíj kiegyenlítése válhat egyre elterjedtebbé - emelték ki a BellResearch elemzői. (2006, december)

Az eltérő kutatási módszerek és a szakemberek elfogult nézőpontjai miatt sokszor megkérdőjelezhető minőségű tanulmányok születtek a mobiltelefonok használatának rákkeltő hatásairól - állapították meg a kutatók.

A dél-koreai Nemzeti Rákkutató Központ kutatása során a szakemberek összesen 23 olyan korábbi tanulmányt vizsgáltak át, melyek a mobiltelefon-használat és a daganatos megbetegedések között próbáltak összefüggéseket kimutatni. A 37 ezer ember bevonásával készült tanulmányok mind a módszereik, mind a szakemberek elfogultságát illetően eltérőek voltak.

Az átfogó vizsgálat során kiderült, hogy a tanulmányok eredményeit nagyban befolyásolta, hogy ki vezette a kutatást. "Sok tanulmányban hatalmas ellentmondásokat találtunk a mobiltelefon-használat és a rákos megbetegedések kialakulása közötti összefüggésekben, amelyek jelentősen lerontották az adott kutatási módszer minőségét" - írták a szakemberek a Clinical Oncology című szaklapban. A vizsgálat során nem mutattak ki egyértelmű kapcsolatot a készülékek használata és a rákos megbetegedések bármelyik fajtája között.

 

Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniójának adatai szerint ma világszerte 4,6 milliárdan használnak mobiltelefonokat. A részben az Egyesült Államok betegségmegelőzési központja által támogatott legutóbbi tanulmány, mely az agy-, arcideg-, nyálmirigy-, és hererák eseteit vizsgálta, szintén nem mutatott ki jelentős összefüggést a tumorok kialakulása és a mobiltelefonok használata között.

Az a nyolc tanulmány, mely a legjobb minőségű módszereket alkalmazta a résztvevők elfogultságának kiküszöbölésére, végül arra a megállapításra jutott, hogy csupán enyhén magasabb a daganat kialakulásának kockázata azok körében, akik használnak mobiltelefont, azokhoz képest, akik soha, vagy csak ritkán teszik ezt. Azok esetében pedig, akik több mint tíz éve használnak mobiltelefont, magasabb a jóindulatú tumorok kialakulásának kockázata.
Ezzel ellentétben az alacsonyabb minőségű módszerekkel dolgozó kutatások szerint a mobiltelefont használok körében alacsonyabb a rákos daganatok kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik nem használnak ilyen készülékeket. Ezeket az eredményeket a véletlenszerű hibák és az elfogult nézőpontok befolyásolták, illetve az hogy a felmérést az iparban érdekelt csoportok készítették.

A kutatócsoport összességében arra a megállapításra jutott, hogy a vizsgált tanulmányok nem voltak eléggé széles látókörűek a probléma eldöntéséhez.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság közleménye szerint 2010. január 15-től a mobiltelefon-számokat csak a teljes formátum, azaz mind a 11 számjegy (előhívó, körzetszám és telefonszám) tárcsázásával lehet hívni, megszűnik az egy hálózaton belüli hét számjegyes hívás lehetősége.

A mobiltelefon tulajdonosoknak 2010 januárjáig a telefonjuk memóriájában tárolt hétjegyű számokat ki kell egészíteniük a 06, vagy +36 azonosítóval és a szolgáltatót kijelölő számmal. Az NHH javaslata szerint a legcélszerűbb mindig a +36-os formával kezdeni a telefonszámok rögzítését, mert így külföldről is lehet magyar mobiltelefonnal magyarországi számot hívni.

2,5 milliárd mobilhasználó van világszerte! A legfrissebb becslések és előfizetői adatok szerint már majdnem minden második embernek van mobiltelefonja.

Az információkat a Hongkongban megrendezett 3G World Congress konferencián hozták nyilvánosságra. A legtöbb SIM-kártyát és mobil készüléket, szám szerint 979,6 millió darabot az ázsiai régióban értékesítették. A második helyen nem túl nagy meglepetésre Európa található a maga 744,5 milliós adatával. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Közép- és Dél-Amerika állhatna fel az értékesített 286,1 millió darab SIM-kártyával és mobiltelefonnal.

A lista további helyein az Egyesült Államok és Kanada (244,2 millió előfizető), Afrika (166,2 millió mobilhasználó) és a Közel-Kelet (119,8 millió SIM-kártya és mobil készülék) található.