A cím pontosan 10 évvel ezelőttről származik: 1999. október 8-án írta alá a mobil távközlési szolgáltató magyarországi érdekeltsége a koncessziós szerződést, és 1999 novemberében indította el Magyarországon szolgáltatását.

A mobilrádiótelefon-szolgáltatások ellátására vonatkozó, 1999. október 8-án aláírt koncessziós szerződés értelmében a Primatel Konzorcium, amelynek, annak idején az Antenna Hungária Rt. és a Magyar Posta Rt. is tagja volt, 15 évre nyerte el a jogot a 900 és 1800 megahertzes frekvenciasávon történő mobilszolgáltatásra, s ezért 48 milliárd forint koncessziós díjat fizetett.

A Vodafone szolgáltatása kezdetben csak Budapesten, valamint az M1-es autópálya térségében volt elérhető, s az első üzleti év végére mintegy 10 százalékos piaci részesedés elérését irányozták elő. A mai napig – 10 év alatt – a Vodafone összesen 500 milliárd forintot fektetett be Magyarországon, több mint 1 milliárd forintot költött társadalmi célú támogatásra, a vállalat piaci részesedése a 2009. augusztusi adatok szerint 21.94 százalék, összesen mintegy 2,65 millió ügyfele van. A 10 évvel ezelőtti mintegy 300 főről mára 1.700 főre nőtt a Vodafone magyarországi alkalmazottainak száma, de a miskolci ügyfélszolgálati központ és a fővárosban levő globális pénzügyi központ létszámának folyamatos bővülésével ez a szám a pénzügyi év végére megközelíti a 2 ezer főt.

„Az elmúlt tíz évben sokszor nekünk szegezték a kérdést, hogy harmadik szereplőként érdemes volt-e piacra lépni. 1999-ben egyértelműen jó döntést hoztak a Vodafone akkori vezetői, amikor egy ilyen gyorsan fejlődő piacot választottak befektetési célpontul” – mondta dr. Beck György a Vodafone Magyarország Zrt. vezérigazgatója.

„Határozottan jó döntés a volt a piac kibővítése” - mondta Pataki Dániel a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke. „Véleményem szerint a háromszereplős piacon a verseny színesebb, lendületesebb lett, csökkenni kezdtek az árak és a fogyasztók számára vonzó kínálat alakult ki. Ennek eredményeképp felgyorsult az előfizetői szám növekedése, új innovatív szolgáltatások jelentek meg és egy fejlett mobilpiac alakult ki Magyarországon.”

Az O2 és az Orange szeretné megakadályozni, hogy a Nokia előtelepített Skype-pal hozza forgalomba az N97-est Nagy-Britanniában, mivel a cégek féltik a bevételeiket a netes telefonszoftvertől.

A két mobilcég jelenleg azzal fenyegetőzik, hogy nem hozzák forgalomba az új Nokia készüléket, amennyiben azon tényleg megtalálható lesz a Skype - adta hírül az Ars Technica. A szolgáltatók egyelőre zárt ajtók mögött alkudoznak a Nokiával, de várhatóan nem lesz könnyű dolguk, mivel a mobilgyártó hosszú távú együttműködést tervez a VoIP-szoftver gyártójával.
A Skype, amely már eddig is letölthető volt néhány Nokia-típuson, a cégek tervei szerint egy új, a készülékek operációs rendszerével sokkal jobban integrált változatban kerül majd előtelepítve a mobilokra - és nem csak az N97-esre, hanem a cég más új okostelefonjaira is. A felhasználók így olcsóbban, vagy akár (wifin keresztül) ingyen is bonyolíthatnak hívásokat a készülékről. Ez a megoldás elsősorban annak kedvez, aki a nemzetközi hívásokon szeretne spórolni, mivel a Skype-olás ilyenkor még akkor is olcsóbb lehet, ha fizetni kell a mobil- vagy vonalas telefonszámra irányuló beszélgetés és az adatforgalom díját.

Az O2 és az Orange a jelek szerint egyenesen a sátán művének tartja a mobilos VoIP-ozást lehetővé tévő megoldást, nem gondolva arra, hogy az adatkapcsolat segítségével bonyolított beszélgetések továbbra is nekik hoznak majd bevételt - nem is beszélve arról, hogy az új lehetőséggel még több előfizetőre tehetnének szert az N97-es révén.

A mobilos Skype nem csak náluk verte ki a biztosítékot: az Egyesült Államokban az AT&T csak a szoftver lebutított verziójának használatát engedélyezi az iPhone-on. Az USA-ban eddig egyedül a T-Mobile volt a VoIP-technológia úttörője, amely bevezette a HotSpot at Home nevű szolgáltatást. A hibrid megoldás előfizetői az otthoni wifin keresztül használhatják a mobiltelefonjukat, miután hazaértek. A briteknél jelenleg a 3 mobilszolgáltató forgalmaz Skype-os mobilt, így az O2 és az Orange által ellenzett megoldásnak már ott is van előfutára.

2007 második hónapjában a három magyarországi mobilszolgáltató előfizetőinek száma 34 ezerrel, 9 millió 992 ezerre nőtt, közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság. A 100 főre jutó előfizetések száma januárban 98,9, februárban 99,2 volt. 2007 február végére az előfizetői szám alapján a T-Mobile részesedése az egy hónappal korábbi 44,61 százalékról 44,60 százalékra, a Vodafone részesedése 21,52 százalékról 21,50 százalékra csökkent. A Pannon részesedése a januári 33,87 százalékról 33,90 százalékra emelkedett. A forgalmazásban résztvevő, azaz az utolsó három hónapban hívást, vagy SMS-t indító, illetve fogadó feltöltéses, valamint az előfizetéses kártyák száma februárban a január végi szinthez képest közel 4 ezerrel, 9 millió 380 ezerre csökkent. A forgalmazásban résztvevő ügyfelek száma alapján az év második hónapjában a Vodafone piaci része a januári 21,44 százalékról 21,52 százalékra nőtt. Ugyanekkor a T-Mobile piaci részesedése 44,89 százalékról 44,86 százalékra, a Pannon részesedése pedig 33,67 százalékról 33,62 százalékra csökkent. A három szolgáltató ügyfelei 2007 februárjában 4.391 számot hordoztak a 2004 májusa óta igénybe vehető mobil-számhordozás keretében. A Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint a számhordozás a második hónap végéig összesen 151.708 mobilszámot érintett.

Fekete évként íródhat be a hazai mobilszolgáltatók történelmébe a 2009-es esztendő: a három operátor eddig soha nem látott előfizetésszám-vesztést volt kénytelen elkönyvelni idén. A cégek piaci pozíciói ettől függetlenül nem változtak számottevően, azaz mindenki nagyjából egyenlő arányban bukott.
Szeptemberben tovább folytatódott a magyar mobilpiac kisebb megszakításokkal január óta tartó zsugorodása. 2009 első háromnegyed évében a három szolgáltatónál élő mobilszolgáltatói szerződések száma 558 ezerrel, az utolsó három hónapban forgalmat generáló ügyfelek száma pedig 9 hónap alatt 342 ezerrel csökkent - derül ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szeptemberi gyorsjelentéséből.

Az előző hónap végén a három hazai szolgáltató 11 millió 783 ezer előfizetést tartott nyilván, ez 54 ezres csökkenés az augusztusi számokhoz képest és mindössze 11 ezres növekedés az előző évhez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy száz főre szeptember végén 117,6 mobilelőfizetés jutott Magyarországon (eddig tavaly decemberben állt a legmagasabb értéken ez a mutató, akkor 121,8 előfizetésen osztozott száz magyar).

Az elmúlt egy évben lassult a hazai mobiltelefon-penetráció növekedése. A mobilozók túlnyomó többsége kisebb-nagyobb mértékben kontrollálja a használatot.

A BellResearch kutatásai szerint a közel 3,9 millió hazai háztartás 78 százaléka, kicsivel több mint 3 millió otthon rendelkezik legalább egy - kártyás vagy post paid - mobiltelefon-előfizetéssel. Ez az arány az egy évvel korábban mért 76 százalékos penetrációs értékhez képest csekély mértékű növekedést jelent, ami a piac telítődését jelzi. A tendenciát az is alátámasztja, hogy az utóbbi egy évben az egyéni mobiltelefon-ellátottsági szint sem változott számottevően: a BellResearch elemzői a teljes hazai lakosság körében 2005-ben 63, idén 64 százalékos penetrációt mértek.

Az eredményekből kirajzolódik, hogy a költségérzékenység jelentős mértékben alakítja a használati szokásokat. A legalább 15 éves megkérdezettek több mint kétötöde nagyon odafigyel a használatra [azaz csak nagyon indokolt esetben veszi igénybe a mobilt], és körülbelül ugyanennyien érvényesítenek közepes mértékű kontrollt, míg csupán 14 százalékra tehető azok aránya, akik csak kevéssé vagy egyáltalán nem figyelnek arra, hogy mennyit, mikor és milyen irányban telefonálnak - egy évvel korábban az utóbbi kör a megkérdezettek 18 százalékát tette ki.

A mobiltelefon-használat kontrollja a lakosság háromötödénél a lehető legrövidebbre fogott beszélgetésekben, mintegy kétötödüknél a hívásirányok figyelembevételében, egyharmaduknál pedig a hívások időpontjának megválasztásában, azaz a csúcsidő kerülésében nyilvánul meg. A válaszadók egynegyede hívás helyett sokszor csak sms-t küld, vagy visszahívatja magát - ez elsősorban a fiatal, 15-24 éves korosztályban elterjedt, hiszen körükben minden második megkérdezettre jellemző ez az attitűd.

Az adatfelvételt megelőző három hónapban - azaz nagyjából a második negyedévben - a legalább 15 éves, mobiltelefonnal rendelkező lakosok közül minden tizedik igénybe vett sms elküldésével vagy fogadásával elérhető szolgáltatást. Az átlagnál magasabb arányban jellemző ez a 15-34 évesekre, a férfiakra, valamint a különböző adatkommunikációs lehető-ségekkel [wap, GPRS, mms] ellátott készülékkel rendel-kezőkre.

A legnépszerűbb tartalmaknak a letölthető operátorlogók, képüzenetek, csengőhangok és zene számítottak, és hason-lóan jelentős a különböző banki információs szolgáltatások [például egyenlegértesítés], illetve a hírek és időjárási információk igénybevétele is: ezeket a szolgál-tatásokat a megkérdezettek hozzávetőlegesen egy-egy harmada [31-37 százaléka] vette igénybe a vizsgált időszakban. E közkedvelt tartalmak esetében a leggyakoribb fizetési mód a normál üzenetdíjak mobilszámlán történő kiegyenlítése.

Az operátorlogóknál, illetve a csengőhangoknál azonban jellemző az emelt díjas smssel történő fizetés is, a banki információs szolgáltatásokat pedig nagy arányban magának a banknak fizetik ki az ügyfelek. A megkérdezettek tervei alapján a jövőben a már említett szolgáltatások mellett a parkolási díj és az autópályadíj kiegyenlítése válhat egyre elterjedtebbé - emelték ki a BellResearch elemzői. (2006, december)